A csicsóka, amely a biotermékek között előkelő helyen áll, hiszen gyakorlatilag nincs kártevője, így permetezni sem kell, a napraforgó közeli rokona. Az indiánok Amerikában már évszázadok óta termelték, de csak a 17. század végén került Európába. Franciaországban hatalmas földeken termelik, és a gasztronómiában, valamint a gyógyászatban is kitüntetett helyen áll. Magyarországon a 19. században még csak takarmánynövénynek javasolták, de hazánkban napjainkban a gasztroreformmal egyidejűleg szintén egyre keresettebbé válik.
A gumóját a burgonyához hasonlóan étkezésre használják, szára pedig az állatok értékes tápláléka lehet. A csicsóka tápértéke az a hosszú szénláncú inulin, amely egy édes ízű keményítő, egy olyan rost, ami a vékonybélben nem szívódik fel. Mivel ez a folyamat csak a vastagbélben zajlik le, ezért a cukorbetegségben szenvedők is fogyaszthatják.
Az emberi szervezetben nem található olyan enzim , amely képes lenne feloldani vagy megemészteni az inulint. Így emésztetlenül halad át a tápcsatornán, és magához csalogatja a jó baktériumokat, azok számára szelektív módon tápanyagul szolgál.
A káros baktériumok számára közömbös, nem tudják hasznosítani. A káros baktériumok toxinjai az évek folyamán felgyülemlenek a vastagbélben, és ezek okozzák a rossz emésztést, a székrekedést, az immunrendszer betegségeit, de akár rákhoz is vezethetnek. A csicsókában található inulin segíthet a bélflóra egyensúlyának és pH értékének helyreállításában, így a különböző betegségek megelőzésében. Segíti továbbá a magnézium- és kalciumfelszívódást.
A növény termesztése egyszerű, szinte magától terjed a kertben. Két-három méteresre is meg tud nőni, igénytelen növény, gumója olyan, mint a krumpli. Az üde talajokat kedveli, de a száraz homokon is megél. Erdők szélén a vaddisznók kedvenc csemegéje.
A csicsókát mint alapvető inulinforrást ehetjük frissen, nyersen salátába, süthetünk belőle pogácsát, készíthetünk levest, pürét. Levét kipréselve rostos italként fogyaszthatjuk. A csicsóka viszonylag hamar elveszíti nedvességtartalmát, ezért célszerű mindig csak annyit felszedni belőle, amennyit épp elfogyasztunk. Földben a kemény mínuszokat is elviseli a gumó. Ha mégis többet vásároltunk belőle, hűtőszekrényben nylon tasakban sokáig eltartható. Ha nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre, kiváló savanyúság készíthető belőle, de akár csicsókapürének is eltehetjük befőzve.
” Vizsgálatok alapján bizonyossá vált, hogy alacsony vércukorszint esetében az inulin hatására a glukóz felszívódása növekedik, a béltartalom savassá válik, a koleszterinszintet szabályozza, csökkenti a szérum triglicerid szintjét és a vérnyomást.” (forrás: nepgyogyaszat.com )
“A Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet kutatói a csicsóka más hatásait is vizsgálni kezdték. Kezdeti eredményeik nagyon biztatóak: számos betegség megelőzésében is lehet szerepe a csicsóka-lének. Ilyen például a gyermekkori asztma, a különböző szív és érrendszeri megbetegedések, a candidózis, és a cukorbetegség is.
Gyermekkori élelmiszer-allergiák
A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül a Lactobacillus, az Acidophilus és a Bifidobacteria törzsek lecsökkent számával egyidejű Enterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy dzsúszhoz adagolt inulinnal az élelmiszer-allergia megszüntethető.
Szív- és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségek egyik elindítója a magas LDL-koleszterin tartalom. Hatékony koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek léteznek, de mellékhatásuk miatt, lehetőség szerint, kerüljük használatát.
Ismeretes, hogy a máj szénhidrátokból zsírsavakat, triglicerideket szintetizál, ha nem jut a szervezet más forrásból a zsiradékhoz. Ennek köszönhető többek között az is, hogy a koleszterinszint, amely egyénenként determinált, zsiradékmentes diéta ellenére is magas lehet. Izolált máj-sejtkultúra használatával kimutatták, hogy az inulin a zsírsav-triglicerid képződését elősegítő enzim aktivitását gátolja. A koleszterinképződés ezen útja, illetve a képződés gátlása a magas szénhidráttartalmú étrend esetére áll fenn. Vagyis tésztafélék, pékáruk, sütemények, üdítőitalok vagy a rizs- és burgonyaételek kedvelőinél kifejezetten vérlipidszint-csökkentő hatása van az inulinnak.
A koleszterin- és trigliceridcsökkentő hatás elérésének egyik hatékony módja szerint 1-2 evőkanál csicsókaport keverjünk 1-1,5 dl narancsdzsúszba, melyet elfogyasztva nem csak az inulin előnyei válnak hasznunkra, hanem egyúttal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében szerepet játszó esszenciális ásványi anyaghoz, a káliumhoz is hozzájutunk.
Mellrák
A mellrák a posztmenopauza állapotában lévő nőknél népbetegségi szintre emelkedett az utóbbi időben. Talán szerencsénkre ez is egy olyan rosszindulatú betegség, amely ellen a jótékony baktériumok képesek felvenni a versenyt. Klinikai vizsgálatok szerint az étrendbe épített nem emészthető szénhidrát (inulin) gátolta a tumor fejlődését. Az étrendbe építhető inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillus béta-glucuronidáz enzim gátlásán alapul. Ez a székletben található enzim a szervezet detoxikáló tevékenységét gátolja abban, hogy az ösztrogén egy kevésbé aktív/toxikus formában estriollá alakuljon át. Az ösztrogén toxikus formája ugyanis a mellrák rizikóját növeli. Az inulin a bélflóra normalizálása útján az ösztrogén legtoxikusabb formáját kiiktatja.
Diabétesz
Diabétesz esetében az inulin mint szénhidrát-energiaforrás azért jelentős, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Az inulin metabolizációjához nincs szükség inzulinra, sőt az inzulinfüggőséget is csökkenti, s a vércukorszint beállítását megkönnyíti. Az inzulin mondhatni pufferszerepet tölt be az állandó vércukorszint megtartásában.