Írta: Németh Krisztina
A csicsóka, mint prebiotikum, az immunrendszer tápláléka
Gyakran halljuk mostanában reklámokban azt a szót, hogy probiotikum, és sokan keverik össze jelentését a prebiotikumokkal. Mit is jelent ez a két kifejezés, és vajon mi közük lehet a csicsókához, ehhez az egyszerű, de nagyszerű „falusi” növényhez.
Az immunrendszer őrangyalai – a probiotikumok
Az emésztőrendszerünkben viruló baktériumtörzsek alapvetően meghatározzák az egészségünket. Nevükben hordozzák fontosságukat, hiszen a görög eredetű probiotikum szó azt jelenti, az „életért”! Ezek azok a jótékony hatású baktériumtörzsek, melyekből, ha nincs elegendő a szervezetben, súlyos betegségek alakulhatnak ki.
Egy-egy antibiotikum kúra az emésztőrendszerben élő jó baktériumokat is kiirtja a szervezetből, ekkor lehet szükség kifejezett pótlásukra. Előfordulhat azonban, hogy más környezeti hatások miatt csökken drasztikusan a probiotikumok mennyisége. Folyamatos táplálásukkal azonban elérhetjük, hogy a megfelelő egyensúlyi állapot állandósuljon a szervezetben, és ezáltal számos betegségtől kímélhetjük meg magunkat.
A probiotikumoknak is szükségük van táplálékra, és ezek az őket tápláló anyagok a prebiotikumok. Ezek olyan vegyületek, melyeket az emberi szervezet, valamint a kártékony baktériumok, vírusok képtelenek megemészteni, ezért zavartalanul jutnak a probiotikumok fő lakóhelyére a vastagbélbe. Kifejezetten a jótékony baktériumtörzsek táplálására teremtette ezeket az anyatermészet. Mivel a prebiotikumok táplálják a probiotikumokat, mindkettő fogyasztása és jelenléte jelenléte létfontosságú az immunrendszer védelme érdekében.
Mire is hatnak ezek?
K2, B12-vitamint és immunanyagokat állítanak elő.
Hozzájárulnak a bélnyálkahártyát védő vajsav előállításához.
Természetes antibiotikumokat és gyulladásgátló anyagokat termelnek.
Segítik a szénhidrátokat és zsírokat lebontó enzimek termelődését
Elősegítik a tápanyagok felszívódását.
Lebontják az ember számára emészthetetlen rostokat.
Fokozzák a kalcium, a vas és a magnézium felszívódását.
A több mint 400 féle baktériumtörzset a zöldségfélékben, teljes kiőrlésű gabonafélékben megtalálható inulin, cellulóz, pektin, és béta-glükán, valamint a tejben található laktóz prebiotikumként táplálja. Ezeket a vegyületeket kizárólag a jótékony baktériumtörzsek tudják saját energiaforrásként hasznosítani.
Mindamellett, hogy a meglévő baktériumflóránkat jól tartjuk, fogyaszthatunk olyan élelmiszereket is, melyek már kész jótékony baktériumokat tartalmaznak. Ide tartoznak a különböző savanyított termékek, kovászos zöldségek, vagy joghurtféleségek.
A fenti információkat a gasztronómia nyelvére lefordítva, egyik legjelentősebb probiotikum táplálék az inulin, mely legnagyobb mennyiségben egy egyszerű kerti virág gumójában található meg. Ez a növény, az Észak-Amerikából származó csicsóka. Az igénytelen, kissé lenézett, a múlt században Európában még állati takarmányként nyilvántartott növényt az indiánok már évszázadok óta fogyasztották.
Napjainkban kezdik felismerni jótékony szerepét, és gyógyhatása mellett igazi csemegeként lassan elfoglalja méltó helyét az éttermek kínálatában, a háziasszonyok konyháiban is. A csicsóka ugyanis nemcsak a bélflóra kedvenc tápláléka, és ezáltal az immunrendszer védőpajzsa, hanem fogyókúrázók, cukorbetegek, valamint szív és érrendszeri problémákkal küzdők ínyenc és hasznos fogása lehet.
A csicsókáról részletesen itt olvashatunk.